Te is tudod, hogy melyek a legnépszerűbb márkák, legyen szó autóról, háztartási vagy elektronikai gépekről, öltözködésről, számítástechnikai újdonságokról, netalán játékról?
Tudod, hogy melyik mennyivel tud többet vagy hogy melyik mennyivel drágább, vagy éppen hogyan változik ezeknek az ára?

... és mennyire divat a pénzzel jól bánni?

Mennyire kell odafigyelni a pénz értékének változásaira?
Hááát, NAGYON!!!

Te mennyire követed pénzed értékének változásait?
Mikor, miben tartsd a pénzed? Milyen pénzügyi termékek érhetők el és melyik felel meg leginkább céljaidnak?

Ha a megtakarított pénzeddel okosan bánsz, akkor annak értéke az idő előre haladtával várhatóan nőni fog. Persze az, hogy a számtalan lehetőség közül melyiket választjuk, függ az adott megtakarítási forma sajátosságaitól és attól, hogy ezeket a sajátosságokat hogyan tudjuk párosítani elvárásainkkal, elképzeléseinkkel.

A jó hír az, hogy van beleszólásunk!

Ha vállalkozó vagy, akkor jól tudod, ha alkalmazottként dolgozol, lehet, hogy nem foglalkoztál a kérdéssel, de biztos hallottad már: a nettó, kézhez kapott munkabér a munkáltatónak mintegy kétszer annyiba kerül.

Egy kis odafigyeléssel akár több is kerülhet holnap a pénztárcájába, miközben a munkáltató terhei nem növekednek.

• amely kiváló eszköze az otthonteremtésnek, a gyermekekről való gondoskodásnak és a nyugdijcélú öngondoskodásnak,
• amelynek értéke nem limitált és a világ egyik leggazdagabb emberének, Warren Buffetnek vagyonnövekedése szerint alakulhat, 
• amely tragédia esetén örökösödési adó nélkül, kamatadómentesen, de más adó vagy járulék terhelése nélkül gondoskodik az örökösökről.

Létezik megoldás, mellyel a munkáltató leírható költségként, tetszőleges időre halasztott adózással, a cégvagyonból magánvagyont teremthet, vagy adómentesen egy későbbi beruházásra tartalékolhat.

Életed egyik legjobb döntése lesz, legfeljebb 40 perc kellemes beszélgetésbe kerül.

Október vége felé, a Takarékossági világnapra emlékezve hivatalosan is előtérbe kerül a pénz. Több pénzintézet akciókkal várja az ügyfeleket, megemlítik a megtakarítások fontosságát a híradókban, az újságokban, takarékoskodással kapcsolatos figyelemfelhívó írások és képek jelennek meg pár napra az iskolai faliújságokon...

Petőfi Sándor: Szülőimhez

Pest, 1844. augusztus

Ha a lakásvásárlás előtt felmérted, hogy
-         mennyi pénzed van,
-         mennyiért vennéd meg a kiválasztott ingatlant,
-         mennyi hitelre van szükséged és azt milyen konstrukcióban és milyen áron kívánod vagy tudod igénybe venni,

… megtetted a megfelelő lépéseket a cél eléréséhez.

A kiválasztott hitelintézettől megkapod a hiteligénylési nyomtatványokat. Kapsz egy tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a kitöltött nyomtatványokon túl még milyen dokumentumok benyújtására van szükség illetve, arról is tájékoztatást kapsz, hogy az ingatlan adásvételi szerződés mit tartalmazzon a hitelügylet zökkenőmentes kapcsolódása érdekében.

• a hitelben szereplő személyek (adós, adóstárs, kezes) személyi okmányaira, jövedelemigazolásaira, bankszámlakivonataira, néhány – utolsó két hónapban kapott - közüzemi számláira
• a földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződésre. az ingatlan tulajdoni lapjára, melyen legalább széljegyen szerepel a tulajdonjog fenntartással megkötött adásvételi szerződés, és esetleg helyszínrajzra, tervdokumentációra.

• A hitelszerződés tartalmazza, hogy mennyi összeget folyósítanak és milyen kondíciókkal, mennyit kell havonta fizetned, mi lesz a hitel fedezete és pontosan összefoglalja a folyósítási feltételeket. A szerződő felek a bank és az adósok lesznek.
• A jelzálogszerződés szorosan kapcsolódik a hitelszerződéshez. Tartalmazza a jelzálogként felajánlott ingatlan adatait és a jelzálogra jogosult adatait és a jogosultság gyakorlásának feltételeit. Szerződő félként a bank, az ingatlan (leendő) tulajdonosai és a hitelfelvevők egyaránt aláírják.
• Készfizető kezesség akkor kapcsolódik a hitelügylethez, ha a bank esetleg nem látja biztosítva a hitelfelvevő folyamatos jövedelemszerző képességét. Ha folyósítási feltétel a készfizető kezes, akkor az erre vonatkozó szerződést a bank, a készfizető kezes és a hitelfelvevők írják alá.

Az adásvételi szerződések földhivatali ügyintézését általában a közbenjáró ügyvéd végzi. Érdemes vele egyeztetni, megkérni, hogy az eladó tulajdonjogról való lemondását tartalmazó nyilatkozattal együtt a hitelhez kapcsolódó szerződéseket, jelzálogjog-bejegyzési kérelmet is juttassa el a földhivatalhoz. Mindenből egy-egy eredeti és több másolati példányt kell bevinni, de a másolati példányokból vissza is kapunk földhivatal által érkeztetve. Ez utóbbiakat vissza kell a bankba vinni egy friss – a bejegyzési kérelmeket széljegyen tartalmazó – tulajdoni lappal együtt. .

• Lakásbiztosítás esetén a bankok általában minimum az ingatlan hitelbiztosítéki értékét kérik alapul venni. Társasházi lakás esetén érdemes megérdeklődni, hogy van-e a társasháznak biztosítása és – amennyiben szükséges - ennek kiegészítésére megkötni a vagyonbiztosítást.
• Az életbiztosítás összegénél pedig a hitelösszeget vagy annak bizonyos százalékára kérik a biztosítás megkötését.

Lakáshitel mustra – azaz mindennek ára van 

Ha lakásvásárlást tervezel, első lépés egy "gyors" fejszámolás:

• Tőketartozás:
  Tőketartozásodat a hitelt nyújtó bank mindig a szerződés szerinti devizanemben fogja nyilvántartani. Például, ha 5 millió forint összegű hitelt euróban vennél fel – mert annak a feltételeit (költségek, kamat stb) tartod kedvezőnek –, akkor a hitelszerződésben meghatározott – általában folyósításkor érvényes deviza-eladási – árfolyamon kiszámolják, hogy az 5 millió forint mennyi eurót jelent. Ez lesz az induló tőketartozásod. Erre az euró összegre (vagy más, választott deviza esetén az adott devizaösszegre) számolják ki a törlesztő részletet.
• Törlesztő részlet:
  Lakáshitelek esetén a törlesztő részletet – általában – havonta kell fizetni a futamidő végéig. A fizetendő összeg függ az alkalmazott kamattól és a kezelési költség mértékétől és meghatározási módjától valamint ezek megfizetés ütemezésétől, vagyis meddig és hány törlesztő részletet kell fizetni.
  A törlesztő részlet több részből áll. Tartalmaz
  -         tőketörlesztést,
  -         kamat- és kezelési költség megfizetését.
  A törlesztő részlet minden esetben a hitel eredeti devizanemében kerül elsőként meghatározásra. Ha nem forintalapú a felvett hitel, de mi forint jövedelmünkből fizetjük a törlesztő részleteket, akkor még egy – a hitelszerződésben meghatározott, minden nap változó – árfolyamtényezővel is számolni kell. (Volt már arra is példa, hogy egy bank az átváltásért, átvezetésért is további jutalékot felszámolt)
  A havi fizetendő összeg egyenlő törlesztő részletként kerül meghatározásra – ezt hívják annuitásnak –, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a futamidő alatt többször változhat a kamat, így minden kamatváltozás új törlesztő részlet meghatározását jelentheti. Ezt a gyakorlatban némely bank követi, némely bank pedig a hitel-visszafizetéskor vagy a futamidő végén készít egy elszámolást (vagyis ha csökkenő kamattendencia mellett akár hamarabb is kifuthat a tőketartozásunk, míg emelkedő kamatok mellett a futamidő végén tőketartozás maradvány megfizetésére kell megállapodást kötni az ügyfélnek és a banknak).
•  Kezelési költség:
  Ennek felszámítására többféle módszert is alkalmaznak a bankok.
  - A hitelfelvevő számára a legkedvezőbb megoldás, ha a meghirdetett kezelési költséget hozzáadják az éves hitelkamathoz és ezzel számolják ki a havi törlesztő részleteket. Így minden törlesztő részletben egyre kisebb mértékű lesz a kezelési költség összege (úgymond, átadja helyét a tőke- és kamattörlesztésnek)
  - Meghatározhatják úgy, hogy a százalékban megadott éves kezelési költséget minden naptári év elején vagy az ügylet évfordulóján fennálló tőketartozásra számolják ki, ezt elosztják 12-vel és ezt az összeget hozzáadják a következő évre számolt havi törlesztő részlet összegekhez. Ebben az esetben minden évben kicsit kevesebb lesz a kezelési költség összege.
  - Előfordulhat az is, hogy a teljes futamidő alatt az eredeti tőketartozásra számolják a kezelési költséget. Ebben az esetben nem számíthatunk az összeg csökkenésére.
  Bármely megoldás mellett alkalmazhat a bank minimum és/vagy maximum meghatározást.

• Türelmi idő:
  Nem közvetlenül pénzterhet jelentő kategória, mégis itt említeném meg. A türelmi időnek ugyanis ára van.
  A türelmi idő lényegében a hitel folyósítását követően az az átmeneti időszak, mely alatt az ügyfél csak kamatot és kezelési költséget fizet a banknak. A tőketörlesztés csak ennek az időszaknak a leteltével kezdődik meg. A hitelfelvevő kezdeti terhei ugyan alacsonyabbak lehetnek, de fontos tudni, hogy minél hosszabb türelmi időt és minél alacsonyabb átmeneti havi törlesztő-részletet választ az ügyfél, annál magasabb lesz az annuitásos törlesztő-részlet a türelmi időt követően, tehát a futamidő túlnyomó részében.
• Biztosítások:
  -         Lakásbiztosítás:
  A lakáshitel egyik - a bank részére megtérülési lehetőséget rejtő – fedezete maga az ingatlan. Ezt az ingatlant érheti olyan kár, amely a bank által elfogadott becsült értéket csökkenti, ezért a bankok a lakáshitel mellé a lakáshitel erejéig a bankra engedményezett – általában minimum tűz és elemi károkra, vezetékes vízkárra vonatkozó és minimum a becsült ingatlanértékkel bíró - lakásbiztosítás megkötését írják elő folyósítási feltételként.
  -         Hitelfedezeti életbiztosítás:
  A lakáshitel visszafizetési forrása a hitelfelvevő jövedelme lesz. A hitelfedezeti biztosítás illetve az ezt kiegészítő módozatok szolgálhatnak arra, hogy ha a hitelt felvevő előre nem látható okok miatt (haláleset, munkanélküliség és/vagy keresőképtelenség) nem tudja fizetni hitelét a biztosító teljesít a bank felé – a biztosítási szerződésben foglaltak szerinti ideig és összegben.
  Természetesen a biztosítások között is van különbség árban, szolgáltatásban… Érdemes összehasonlítani és a számodra / számotokra legmegfelelőbbet választani, de erre ráérsz akkor, ha már folyamatban van a hitel. (Visszatérünk rá, mert ez is megér egy újabb mesét.)

Jó tanács, ne spórolj a számoláson, spórolj inkább számolással!

Érdemes tudni, hogy maga a lakásvásárlási hitel a lakásvásárlási ügylet létrejöttét támogatja a meglévő jogi környezet adta lehetőségek mellett. Vagyis a bankok lakásvásárlási hiteleinek színes elnevezései mögött közel hasonló folyamatokra, fedezetigényekre számíthatsz (ingatlan, lakásbiztosítás, életbiztosítás, jövedelem-átutalás). Ránézésre kisebb eltérések tapasztalhatók a bankok kockázatvállalási hajlandóságban – vagyis kit tartanak hitelképesnek és kit nem –, valamint fizetendő kamatok, költségek, megnevezésében, mértékében és számítási módszerében. Ez utóbbi akár több ezer forintos különbséget jelenthet a havi törlesztő részletekben.

A klasszikus lakásvásárlási hitelek helyett választható még úgynevezett befektetéssel kombinált hitel vagy lakáslízing is.

• Befektetéssel kombinált hitel
Ez a hiteltípus annyit jelent, hogy a hitelt nyújtó bank felé csak a hitel kamatát és kezelési költségét kell fizetni. a tőkerészt egy Unit-link életbiztosítás keretében kerül befektetésre, melyről majd szerződésben meghatározott rendszer szerint kerül a tőketartozás rendezésre a bank felé. Előnye, hogy a futamidő alatt akár a saját kockázatvállalásunknak megfelelően is alakítható a befektetés, és a befektetésben felhalmozódott pénz a hozamokkal együtt akár meg is haladhatja a teljes hitelösszeget. Mivel a konstrukció életbiztosítást is tartalmaz, egy előre nem látható tragédia esetén a biztosító kifizeti a hiteltartozás fennmaradó részét. Mégis, annak ellenére, hogy a kombinált hitellel jelentős megtakarítás érhető el, nem minden esetben, és nem mindenkinek megfelelő ez a konstrukció.
• Lakáslízing
Lakáslízing esetén a finanszírozó tulajdonjogot tart fenn magának a futamidő végéig, vagy a hitel maradéktalan kifizetéséig. A gyakorlatban a lakáslízing esetén is pontosan ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg az adóst, mint egy hagyományos lakáshitelnél: a lakás bérbe adható, akár lízingátvállalással is eladható és elő- vagy végtörlesztésre is lehetőség van. A lakáslízing legfőbb előnye, hogy új lakás esetén az ÁFÁ-ra nem kell kamatot fizetni, tehát a lízing jóval olcsóbb, mint egy hasonló feltételekkel nyújtott lakáshitel, és minimális önerővel is elérhető.    

Hogy - aztán - melyik éri meg vagy melyik nem, és miért egyéni preferenciák alapján dőlnek el.

Jó tanács, ne spórolj a számoláson, spórolj inkább számolással!

Együttélő pároknál gyakran felmerül:

• Közös legyen a kassza vagy nem?
• Mi az enyém, mi a Tiéd?
• Összerakjuk a fizetésünket, közös számlánk legyen, vagy külön kontón vezetjük a pénzügyeinket? De akkor hogyan osztjuk meg a költségeket?

  1. Élettársi kapcsolatban…

Az albérleti költséget (ha van), vagy a rezsiköltséget két keresetnél érdemes megosztani: pl. a fűtés, világítás költsége ugyanannyi akkor is, ha az ember egyedül lakik, akkor is, ha kettesben. Ha már megszilárdult a kapcsolat, és közös vagyontárgyak vásárlásán törjük a fejünket, könnyebb összerakni a pénzt egy lakásra, autóra, nagyobb fogyasztási cikkre együtt, mint egyedül.

Vagyis a két ember közt működő kémián túl gazdasági racionalitás is van abban, ha együtt élünk valakivel és együtt viseljük a lakhatás vagy vagyonszerzés költségeit.

 

 

A legegyszerűbb az lenne, ha mindig egyformán tudnának hozzájárulni a felek a bevételekhez és kiadásokhoz egyaránt, de ez a legritkább esetben fordul elő. Elég fairnek tűnő megoldás, ha a rezsiköltséget, élelmiszerek költségét felezik a párok, egyéb vásárlásoknál viszont mindenki fizeti a magáét. Külön számlákra érkeznek a bevételek, a kiadásokat pedig vezetik, ha nem is minden hónapban, de legalább egy ideig – így hozzávetőlegesen fel lehet mérni, hogy mekkora összeggel kell hozzájárulni a közös kiadásokhoz. Az is megoldás, ha pl. a heti nagybevásárlást felváltva intézik. Ezen túl persze számtalan egyéb megoldás létezik a gyakorlatban és mindegyik tökéletes, amíg mindkét fél elégedett a helyzettel!

 

A kapcsolatok egy része azonban nem a „boldogan éltek, amíg meg nem haltak” formulával végződik. Mi a helyzet ekkor, kit illetnek a közösen szerzett vagyontárgyak?

 

Jó tudni, hogy az érvényben lévő jogszabályok szerint az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont.

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan - házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül - közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

 

2. Házasság után… 

Bár egyre többen választják az élettársi kapcsolatot, a házasság intézménye sem „ment ki még a divatból”. Lehet, hogy egy divatos esküvői ruha az oka, vagy hogy "Isten és ember előtt is vállalni" akarja valaki a párját; ki tudja? A házasság mindenesetre a közös pénzügyeken is változtatni szokott.

 

Az LGT refrénjével: „Mindenki másképp csinálja…”

Előfordul, hogy a házastársak közös bankszámlával rendelkeznek, az is lehet, hogy nem. A közös bankszámlának nagy előnye, hogy bármelyik fél hozzáférhet, ezért ha a jövedelmek mindegyike oda érkezik, és a kiadások is onnan kerülnek kifizetésre, megvalósul a tökéletes átláthatóság. Persze ennek ellenére lesznek viták, ha az egyik fél szerint a másik nem arra költötte el a pénzt, amire kellett volna. Akár közös a bankszámla, akár nem, mindenképpen célszerű a nagyobb kiadásokat előre megbeszélni.

 

Az 1. pontban vázoltak már nem működőképesek egy családban, pláne akkor, ha már gyerekek is vannak, és az egyik fél jövedelme, ahogy mondani szokás, még a rezsire sem elég (jellemzően a GYED, GYES alatt).

De a család éppen attól család, hogy segítünk egymáson, hiszen bármelyikünk kerülhet kiszolgáltatott(abb) helyzetbe. Fontos a bizalom, fontos az egyetértés és fontos, hogy a családi pénzügyeket az figyelje, aki a leginkább nyomon tudja és akarja követni a kiadásokat, a bevételeket, és jól gazdálkodik a pénzzel.

 

Mindenesetre jó tudni azt is, hogy jogszabály szerint általában fele-fele arányban közös a házasság alatt szerzett minden vagyon, de tartozás is!

 

Ennek megfelelően a házastársak

• osztatlan közös tulajdona  mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik
• különvagyonnak számít az a vagyontárgy – pl. ingatlan, autó – ami már a házasságkötéskor megvolt, vagy pedig öröklés, ajándékozás címén került az egyik fél tulajdonába. 15 év házasság után viszont a különvagyonnak az a része, ami a mindennapi közös életvitelt szolgálja, közös tulajdonná válik.)

Ez alól lehet kivétel, hallani is lehetett erről nagy hollywoodi sztárok házasságánál például, de egyre gyakrabban a hétköznapi életben is: úgynevezett házassági szerződést kötnek a felek. Ilyenkor a jövendőbeli házastársak még a házasságkötés előtt külön közjegyzői okiratba foglalt, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett szerződésben ettől eltérően szabályozzák, mi kerül a közös és mi a különvagyonba.

 

Így belegondolva, lehet, hogy elég nehezen nyeltem volna le ezt a békát, ha anno a párom ezt kezdeményezte volna… Mert ugyebár házassági szerződést azért szoktak kötni, hogy ha egyszer válni kell ágytól-asztaltól...

Lakásválasztás szempontjai

Akár megvételre, akár bérlésre keresel lakást magadnak, családodnak az első lépést a megfelelő ingatlan felkutatása fogja jelenteni.

Élethelyzetünkből, jelenlegi és következő életszakaszainkból adódóan valamint pénzügyi lehetőségeinktől függően el kell dönteni, hogy a leendő otthon mennyiért, hol, milyen és mekkora legyen. Ez a négy egyszerű kérdőszó azonban sok kérdést takar: